Introverzió? Félénkség? Szociális szorongás? Szuperérzékenység? Autizmus?

Introverzió? Félénkség? Szociális szorongás? Autizmus? Szuperérzékenység? Gondoltad már magadról azt, hogy a felsoroltak egyike illik rád? Akár magunkról, akár másokról gondolkodunk, gyakran keveredik a címben szereplő öt fogalom.

Gondoltad már magadról azt, hogy a felsorolt kifejezések – introverzió, félénkség, szociális szorongás, autizmus, szuperérzékenység – egyike illik rád?

Akár magunkról, akár másokról gondolkodunk, gyakran keveredik a címben szereplő öt fogalom. Nem csoda, hisz a „jéghegy csúcsa”, a látható viselkedés az öt esetben elég hasonló: általában kerülik a társaságot, jobban szeretnek csendben, egyedül lenni, keveset kommunikálnak, nehezen vagy hosszabb idő alatt teremtenek kapcsolatot.  Ezekből a hétköznapi viselkedés szintjén tapasztalt hasonlóságokból gyakran rosszul következtetünk arra, mi van a víz felszíne alatt. Talán a leggyakoribb, hogy azt mondjuk, introvertáltakkal van dolgunk. Azonban nem minden esetben van így.

Szeretnéd pontosabban látni, mi van a jéghegy csúcsa alatt? Hogy mi a hasonlóság és különbözőség az öt jelenség között?

 

 

📚🎵 Ivett: akiről a többiek tudják, hogy mindig is szeretett egyedül lenni.

A hétvégéit olvasással és zenehallgatással tölti, és ritkán vágyik nagy társasági összejövetelekre.

Baráti találkozókon is gyakran a háttérben marad, figyelmesen hallgatva mások beszélgetéseit. Őt a csendes, nyugodt környezet tölti fel energiával. Ha szándéka ellenére mégis aktívan kell részt vennie nagyobb társas eseményekben, utána nagyon igényli az egyedüllét adta feltöltődést. I

vett a belső világára és az egyéni tevékenységekre összpontosít, és kevésbé érzi szükségét a folyamatos társas interakciónak, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lenne arra teljes mértékben képes. A barátai is úgy ismerik, mint akivel jól lehet komoly témákról is nagyokat beszélgetni.

 

😟🎭 Szabolcs: akiről a többiek tudják, hogy izgulós a társasági eseményeken.

A múltkor is, amikor a cég karácsonyi partijára készült, napokig aggódott. Általában előre tervezi, mit fog mondani, és fél attól, hogy kínos helyzetbe kerül vagy rosszul fogja magát érezni.

A partin feszült, alig tudja élvezni a társalgást, és mindig aggódik, hogy mások hogyan ítélik meg. Még ha minden a legjobban alakul, ő akkor is megtalálja azokat a – vélt vagy valós – okokat, amik miatt szoronghat.

Szabolcs túlzott mértékben aggodalmaskodik a társas helyzetekben és fél a negatív megítéléstől. Még ebben a baráti társaságban is sokszor előfordul ez vele.

 

🌱🔍 Fanni: aki legutóbb elmesélte, hogy mennyire izgul az új munkahelyén.

És hogy minden ilyen új helyzetben eleinte nagyon visszafogott és félénk. Amikor csapatmegbeszélésen van, ritkán szólal meg, és inkább csak figyel másokra és hallgatja a véleményüket.

Idővel, ahogy jobban megismeri kollégáit és megszokja a munkakörnyezetet, fokozatosan kezd aktívabban részt venni a megbeszéléseken, és nyitottabb lesz a munkatársaival szemben.

Ez a változás mutatja, hogy Fanni félénksége nem állandó jellemvonás, hanem egy kezdeti reakció, ami a környezet megismerésével változhat. Ebben a baráti társaságban már tud felszabadultabban viselkedni.

 

🚦🙉 Szilvi: aki beszámolt a többieknek arról, hogy néha mennyire megviselik a körülmények.

Egy nyitott irodában dolgozik, ahol gyakran érzi túlterheltnek magát a folyamatos zaj, a mesterséges fények és a kollégák közelsége miatt.

Az irodai gépek hangja, a telefonbeszélgetések és a folyamatos mozgás különösen megviselik. Egy fontos határidő közeledtével a stressz és a zavaró tényezők együttesen végképp elviselhetetlenné teszik Szilvi számára helyzetet.

Azonnal szükséges van egy csendes helyre, ahol megnyugodhat és összeszedheti a gondolatait.

A baráti társaság ezért igyekszik olyan közös programokat szervezni, ami jóleső Helga számára is.

 

🚂🧩 András: akiről tudják a többiek, hogy már óvodásként is nehezebben vette fel a kapcsolatot társaival.

Gyakran elmerült egy-egy specifikus téma mély tanulmányozásában, például a vonatok iránti szenvedélyében.

Kommunikációja gyakran nagyon direkt, konkrét, akár bántó is tud lenni, ám akik jól ismerik, mint ez a négy ember is, tudják, hogy semmi bántó szándék nincs a szavai mögött.

Andrást csak kevés dolog érdekli és köti le, ám azokban rendkívüli módon el tud mélyedni és nagyon komoly tudásra tud szert tenni, amiről szívesen beszél a többieknek is.

Ha külső megfigyelőként látjuk ezt a baráti társaságot, a viselkedésükben nagyon sok hasonlóságot fedezhetünk fel, pedig Ivett introvertált, Szabolcsnál szociális szorongást diagnosztizáltak, Fanni félénk alkat, Szilvi szuperérzékeny (vagy hiperérzékeny), míg András autizmus spektrumzavarral él.

 

 

1. Introverzió és félénkség

Szokás egyenlőségjelet tenni az introvertáltság és a félénkség közé, ám a két fogalom teljesen más.

A félénkséget a társas helyzetekkel kapcsolatos bizalom/önbizalom hiány jellemzi. Ez az a jelenség, amikor valaki visszahúzódik, mert fél a többiektől, hogy nem fogadják el, megítélik, félreértik őt. Egy olyan személyiségjegy, amely társas helyzetekben gátlást, szorongást okoz.

Többnyire azonban egy idő után, ha már ismerősebb a közeg, akkor ezek az érzések enyhülnek, ám új helyzetekben visszatérnek.
Megtörténhet, hogy a félénkség szorongásos zavarrá alakul, de önmagában a félénkséget nem tekintjük mentális betegségnek.

A legtöbb ilyen ember félénksége ellenére elboldogul a munkájában és magánéletében egyaránt. Számtalan nehéz helyzet adódhat számukra, pl. új munkahely, új terület, új szomszédok, belemegy és egy idő után megbarátkozik a helyzettel. Tehát, bár nem érzi magát kellemesen, mégis kezeli ezeket a társas helyzeteket.

A fentiekkel összevetve, az introvertáltak egyszerűen a kisebb csoportokat részesítik előnyben. Többségükben kedvelik a társas helyzeteket, de inkább csak rövidebb ideig, hisz a legfontosabb sajátosságuk az, hogy egyedül létben képesek feltölteni az energiakészletüket, míg a félénkek „feltöltött akkumulátorokkal” sem válnak felszabadulttá társaságban.

❗ A félénkség nem „introverzió specifikus”, előfordul extrovertáltaknál is.

 

2. Introverzió és szociális szorongás

A szociális szorongás hasonlít a félénkséghez, de a tünetei komolyabbak hisz gyakran súlyos félelmet jelentenek a társadalmi interakcióktól.

A félénkekhez hasonlóan sokan tartanak attól, hogy megítélik, nem fogadják el őket. Ám a szociális szorongás esetében ez a félelem elvezethet a társas helyzetek kerüléséig is.
Ez a szorongástípus mások jelenlétében jelentkezik. Az érintett retteghet attól, hogy megnyilvánuljon mások előtt.

Nehezen szólal meg, vagy tesz bármi mást, mert úgy érzi, hogy mindenki őt figyeli. Ez testi tünetekkel is járhat, úgy, mint kipirulás, erős szívdobogás, szájszáradás, ami elindíthat egy spirált, minek következtében az illető egy idő után inkább elkerüli az ilyen helyzeteket, nem megy társaságba, magányossá válik. A szociális szorongás esetén az idővel, ismerősebbé válással sem javul a helyzet, sőt, akár romolhat is.

❗ A szociális szorongás, hasonlóan a félénkséghez, mind az introvertáltakra, mind az extrovertáltakra jellemző lehet.

Fontos, hogy a félénkség nem azonos a szociális szorongással.

Bár a tünetek hasonlóak, a félelem és a szorongás mértéke különbözik egymástól. Szociális szorongás egy mentális betegség, amit, ha nem ismernek fel, akkor a visszahúzódás mértéke idővel egyre nőhet és az illető teljesen társaságkerülővé válhat, aki a legegyszerűbb helyzetektől is igyekszik magát távoltartani. Például kerüli a közös étkezéseket, nem mer lemenni a boltba és kérni valami az eladótól, vagy a munkahelyen megszólalni mások jelenlétében.

A szociális szorongás sokkal inkább megnehezítheti a mindennapi életvitelt, így érdemes mielőbb szakszerű segítséget kérni.

 

3. Introverzió és szuperérzékenység

A szuperérzékenyek idegrendszere érzékenyebb a különböző, látási, hallási, taktilis ingerekre, mint másoké.

Az előzőek miatt inkább jellemző rájuk a megfigyelő szerep és a megfontolt reakciók. Ha „túlingerlődnek”, az pszichés és fizikai tünetekkel is járhat. Biológiai háttere, hogy a stresszszűrő szerotonin szintje az átlagosnál alacsonyabb, ezért a túlérzékeny emberek nehezebben kezelik az érzelmeket és a stresszt. Az agyuk a kevésbé releváns információkat is ugyanolyan súllyal kezeli, mint a valóban fontos dolgokat.
A szuperérzékenység kialakulásában szerepet játszanak biológiai adottságok, de környezeti tényezők is. Aki ezzel a vonással bír, előbb szemlélődik, csak ezután cselekszik, társaságban keveset beszél.

❗ Ezek alapján mások általában arra következtetnek, hogy félénk vagy introvertált az illető, azonban fontos, hogy aki szuperérzékeny, arra nem feltétlenül igaz a két említett jellemző.

Elaine N. Aron klinikai kérdőíves vizsgálata azt az eredményt hozta, hogy a szuperérzékenyeknek, akik az emberek kb. 20%-át teszik ki, 70%-a introvertált, 30%-a pedig extrovertált.

A túlérzékenység nem mentális zavar, hanem egy, a környezethez való alkalmazkodási mechanizmus.

 

4. Introverzió és autizmus

Az autizmus összetett állapot, amely befolyásolja a szociális és kapcsolati készségeket. Az autizmus spektrumzavar, tehát a tünetek és a súlyosság egyénenként változhat.

Vannak autista emberek, akik nem tudnak beszélni, míg mások átlagon felüli verbális készségekkel rendelkeznek.

Az okokkal kapcsolatban úgy gondolják, hogy genetikai és környezeti tényezők kombinációja áll a háttérben.

❗ Az autizmus és az introverzió közötti egyik legfontosabb különbség a szociális készségek terén mutatkozik meg.

Míg az autistákkal előfordul, hogy nehezen tudnak lépést tartani a beszélgetés dinamikájával, az introvertáltak általában jobban tudatában vannak az interperszonális jelenségeknek és gyakran jobban el is igazodnak bennük.

Bár két, teljen eltérő dologról van szó, a viselkedés szintjén megfigyelhető néhány hasonlóság. Mindkettő megnehezítheti a kétoldalú kommunikációt és a szociális interakciókat.

Az autizmussal élők esetében ennek az az oka, hogy nehezen értik meg a szociális jelzéseket és reagálnak azokra. Az introvertáltakat viszont egy idő után egyszerűen kimerítik a beszélgetések.

Mind az introvertáltaknál, mind az autistáknál nehezített az új kapcsolatok kialakítása, de más-más dolog húzódik meg ennek a hátterében.

Mindkét csoport tagjaival előfordul, hogy barátságtalannak tekintik őket. Az introvertáltakat többnyire akkor, amikor időre/ lehetőségre van szükségük az interakciók utáni feltöltődéshez, az autistáknál pedig ennek az oka szociális jelzések nehezített kifejezése és értelmezése.

👉 Nem csak a szociális szorongás esetében, hanem a másik négy állapotban is előfordulhat, hogy azzal szembesül valaki, hogy valamit nem tud egyedül megoldani.

Például, ha a félénksége megakadályozza a munkahelyi beilleszkedésben, vagy introvertáltként, illetve szuperérzékenyként olyan közegbe kerül, ami ingergazdagabb és több társadalmi interakciót igényel vagy autizmussal élőként szeretne javítani a szociális készségein, kaphat ezekhez segítséget, elsajátíthat módszereket, amelyekkel könnyebben veszi ezeket az akadályokat.

 

Csatlakozz az IntrOázis zárt Facebook csoportunkhoz!